Jelentős hasznuk származhatna a hazai bankoknak és más szolgáltatóknak abból, ha egy egységes digitális ügyfél-azonosítási platformot használnának. Az ökoszisztéma-modell előnyeiről Deák András, a GoodID digitális irattárca-rendszert működtető ID&Trust Kft. üzletfejlesztési vezetője beszélt nemrégiben a FinTechShow 20/20 rendezvényen, most az ott elhangzottakat foglaljuk össze.
Legfeljebb tíz percre van csak szüksége a Revolutnak ahhoz, hogy igazolja az új felhasználók személyazonosságát. Ahhoz, hogy használni tudják a számlájukat, a felhasználóknak meg kell adniuk néhány adatot, le kell fotózniuk az azonosító okmányuk két oldalát és egy szelfivel együtt fel kell tölteniük a képeket az appban.
Nem túlzás azt állítani, hogy a Revolut és más fintech-szolgáltatók által nyújtott felhasználói élményt és gyorsaságot ma már a hazai bankok és más szolgáltatók is elérhetik. Ez részben az MNB új rendeletének köszönhető, ami kijelölte az irányt a digitális ügyfél-azonosítás okostelefonra viteléhez és a nem valós idejű ügyfél-azonosítás elterjedéséhez.
Számos hátránya van az önálló megoldásoknak
De az MNB új rendelete önmagában nem jelent garanciát a bankoknak és szolgáltatóknak a versenyelőny megszerzésére. Az egyes szereplők jelenleg ugyanis jelenleg maguk próbálják meg kialakítani az ügyfél-azonosítási folyamatukat, emiatt érthető módon a felhasználói élmény is különböző lesz.
Az önálló megoldások nehézsége, hogy a technológia gyorsan változik, ezt pedig folyamatosan követni kell. Fejlődnek az arcfelismerő és OCR technológiák, már a chip-olvasáshoz is kell érteni, de beszélhetnénk az AI-alapú ellenőrzésről, vagy a mobiltelefonon történő folyamat biztonságáról is. Ráadásul a szabályozást is folyamatosan figyelemmel kell kísérni: a pénzügyi területet felügyelő Magyar Nemzeti Bank (MNB) például négy rendeletet is hozott a témában az elmúlt három év során.
Ha mindezzel együtt sikerül is egy biztonságos és jogilag megfelelő rendszert létrehozni, az üzemeltetés és karbantartás szintén extra időt, erőforrást és költséget jelent a korábbi befektetéseken felül. Ugyanakkor ne feledjük, hogy az azonosítással kapcsolatos feladatokat pedig minden szereplő elvégezteti a felhasználóval.
Az azonosítási ökoszisztéma jelenthet megoldást
A megoldást a fenti problémákra az ökoszisztéma-modell jelentheti, amely tulajdonképpen azt takarja, hogy a bankok és más szolgáltatók az összefogásra helyezik a hangsúlyt és közösen használnak egy egységes megoldást nyújtó digitális azonosítási platformot.
De mit takar egy ilyen rendszer és hogyan működik? Az ügyfelek tulajdonképpen egy egységes digitális identitást kapnak, amellyel gyorsan lebonyolítható az onboarding vagy az egyéb ügyintézés. A szolgáltatói kéréseket a felhasználó megkapja a telefonjára, ott pedig az első azonosítást követően csupán egy megerősítést végez és küldi is a szolgáltatónak az adatait.
Az ökoszisztéma-modellben az azonosítás minden csínját-bínját egy olyan szereplő végzi, amely folyamatosan követi az új jogszabályokat és a technológiai újításokat, kiváló ügyfélélményt tud nyújtani és megbíznak benne a rendszerhez csatlakozó szolgáltatók és a felhasználók is.
Egy ökoszisztéma-rendszer számos előnyt nyújt a résztvevő szolgáltatóknak:
- előzetesen ellenőrzött ügyfeleket szállít, ami nagyon fontos része az együttműködésnek, hiszen már beazonosított ügyfelet tud használni a másik szolgáltató,
- potenciális ügyféllé válik a digitális személyazonosítóval rendelkező összes felhasználó,
- a saját önálló megoldásokhoz képest egységes módon, egységes felhasználói élménnyel, és gyorsabban azonosít, ami növeli az ügyfélszerzés költséghatékonyságát.
A digitális azonosítási ökoszisztémák a felhasználók életét is megkönnyíthetik:
- az egyszer létrehozott digitális személyazonosítójukat újra és újra felhasználhatják, azaz nem kell mindenhol megismételniük az okmányok, a szelfi és egyéb adatok rögzítését,
- nem kell űrlapokat kitölteniük, vagy jelszavakat megjegyezniük a különféle szolgáltatók rendszerébe való belépéshez,
- elektronikusan is aláírhatják a szerződéseket és nyilatkozatokat a digitális identitás használatával, a személyes ügyintézés elkerülésével időt takaríthatnak meg,
- a digitális identitás hordozójában, az okostelefonban saját elhatározásuk alapján, biztonságosan digitalizálhatják az okmányaikat és rögzíthetik a szelfijüket.
Külföldön már sok sikeres ökoszisztéma működik
Európa-szerte számos példa akad már a sikeresen működő digitális azonosítási rendszerekre. A belga itsme rendszer például egykapus rendszert kínál, ezt a platformot a legnagyobb bankok, közművek, telekomcégek közösen alakították ki. Hasonló a német Verimi rendszere is, itt a felhasználók egyszerűen „áthozhatják” a személyazonosító okmányaikat valamelyik résztvevő szolgáltatótól. A brit Yoti pedig a fiatalabb korosztálynak kínál omnichannel azonosítást és hitelesítést, amelyet többek között az életkor igazolására is lehet használni korhatáros szolgáltatások és termékek vásárlásánál, például kocsmákban.
Skandináviában már összesen több mint 17 millióan használnak digitális ID szolgáltatásokat. Norvégiában 13 éves kor felett BankID-t adnak a banki ügyintézéshez, ami egy többfelhasználású azonosítási és aláírási megoldás. A segítségével a szolgáltatók egyetlen márka alatt biztosítanak egységes felhasználói élményt a közösen használt digitális infrastruktúrának köszönhetően.
Magyarországon miért nincs még ilyen rendszer?
Jogosan vetődik fel a kérdés, hogy ha ilyen előnyös a bankok és más pénzügyi szolgáltatók számára az ökoszisztéma-modell, akkor miért nem működik ez már itthon is?
Nyilvánvaló, hogy egy ilyen rendszer annál sikeresebb lehet, minél több szolgáltató vesz részt benne. A bankok és pénzügyi szolgáltatók nagy lökést adhatnak egy ökoszisztéma fejlődésének, de több iparágnak is csatlakoznia kell a minél szélesebb körű elterjedés eléréséhez. A felhasználók pedig olyan appot szeretnének, amelyet nem csak impulzus jelleggel használnak. Ezt segíti, ha minél több felhasználási esetet határoznak meg a szolgáltatók. Itt is működik a hálózati effektus: amint egy szolgáltató elkötelezi magát az ökoszisztéma használata mellett, az újabb szolgáltató azért csatlakozik, mert potenciált lát hasonló felhasználási esetek saját iparágában történő alkalmazására, a felhasználók könnyebb elérésére.
Nem csak vízió, hanem létező megoldás is van már
Ahogy a korábbiakban már szó volt róla, az azonosítási ökoszisztéma működéséhez és elterjedéséhez a fenti feltételek mellett egy digitális identitás létrehozásában és elfogadásában szakértőnek számító bizalmi szereplőre is szükség van.
Az ID&Trust Kft. pontosan egy ilyen ökoszisztéma-modell megvalósításán dolgozik Magyarországon, amelyre nem csak vízója, hanem kész megoldása is van. A GoodID mobil irattárca-rendszer már több 10 ezres nagyságrendű felhasználószámnál tart teljesen organikus terjedéssel, és a vállalatnak van olyan szerződött partnere, vagy tárgyalásban lévő potenciális partnere, akikkel a rendszert tovább szélesítheti.
