Nem végeztetne koronavírus-tesztet a magyarok többsége, és ellenezné, ha a fertőzésmentesség igazolásától tennék függővé a munkavégzést, egyes szolgáltatások elérését vagy akár egy épületbe való belépést – derül ki a Reacty által végzett reprezentatív kutatásból. A többség viszont szívesen használna olyan mobilalkalmazást, amellyel az okostelefonját felmutatva tudná igazolni, hogy egészséges.

A magyarok kevesebb mint negyede (23%) végeztetne csak koronavírus-gyorstesztet annak érdekében, hogy kiderüljön, túlesett-e a betegségen – derült ki abból a közvélemény-kutatásból, amelyet az a mobilon bemutatható koronateszt-igazolást kifejlesztő ID&Trust Kft. megbízásából végeztek. A megkérdezettek 27%-a egészen biztosan nem tervezi a teszt elvégzését, míg 50%-uk nem tartja ezt valószínűnek.

A kutatást a május 13-i héten végezték, éppen akkor, amikor vidéken feloldották a járvány miatt korábban bevezetett korlátozásokat, azaz az emberek akkor feltehetően már kevésbé érezték fontosnak a témát. A tesztelés kérdése azonban sokaknál újra felvetődhet Magyarországon, hiszen júliusra a környező országokban újra megugrott a fertőzöttek száma, ezért több szomszédunknál ismét korlátozásokat vezettek be. Itthon sikerült megfékezni a járvány első hullámát, de szakértők szerint a külföldről behurcolt vírus akár már nyáron újra felgyorsíthatja a betegség hazai terjedését. Nem véletlen, hogy a kormány ismét korlátozta azoknak az országoknak a körét, amelyekből friss vírusteszt nélkül hazatérhetnek a magyar állampolgárok.

A tesztelést nem tervezők között a 30-44 évesek aránya a legmagasabb (81%), őket a 60-79 évesek követik (78%) – pedig a járvány éppen az idősebb korosztály tagjaira a legveszélyesebb.

A tesztelést nem tervezők aránya az iskolai végzettség emelkedésével együtt nő, az arányuk a közepes (havi 250-300 ezer forintos) jövedelemmel rendelkező háztartások esetében a legmagasabb (82%).

Talán nem meglepő, hogy a járvány által leginkább érintett Budapest lakosai között vannak a legtöbben (31%), akik elvégeztetnék a tesztet, ez az arány a népesebb megyeszékhelyeken, megyei jogú városokban is aránylag magas (24%). Minél kisebb a település, annál alacsonyabb a tesztelési szándék: a községekben élőknek mindössze 18%-a tervezi a teszt elvégzését. A tesztre biztosan nemet mondók aránya az észak-alföldi régióban a legmagasabb (39%).

Szükség lesz-e vírusteszt-igazolásra?

A diákok, illetve főiskolai és egyetemi hallgatók döntő többsége (73%) nem számít arra, hogy a későbbiekben valamilyen formában igazolnia kellene, hogy egészséges. A teljes munkaidőben dolgozó alkalmazottak többsége (68%) is így véli.

Tavasszal több hazai nagyvállalat, illetve önkormányzat is széles körű tesztelést indított a dolgozói körében a biztonságos munkakörnyezet fenntartása érdekében – ezeket a teszteket a munkáltató végeztette el, nem a dolgozóknak kellett igazolniuk, hogy egészségesek. Viszont határátkeléshez, külföldi munkavállaláshoz esetenként mégis szükség lehetett saját teszteredményeink igazolására.

A gazdaság újraindulásával egyre égetőbbé válik, hogy az egészségügyi intézmények által elvégzett koronavírustesztek alapján nem fertőző és a betegségen már átesett emberek mihamarabb visszatérhessenek a korábbi életükhöz – és ha szükséges, bizonyítani tudják a tesztjük eredményét.

A GoodID digitális irattárca-rendszert fejlesztő ID&Trust ezért dolgozta ki a GoodID COVID-19 Green rendszert, amellyel az egészségügyi intézmények – a papíralapú igazolás mellett – olyan digitális igazolást is ki tudnak adni a pácienseknek, ami alapján a teszt eredménye bárki által egyszerűen, fizikai kontaktus nélkül ellenőrizhető a felhasználó mobilján. A rendszer nem tárol személyes adatokat, és a megoldás minden érintett számára ingyenes. A rendszert már élesben használja a Róbert Magánkórház, és további kórházak is tervezik a bevezetést.

A cél sokak szerint szentesíti az eszközt

Visszatérve a közvélemény-kutatáshoz, érdekes eredményt hozott az a kérdés, hogy támogatnák-e az emberek a fertőzöttek és a betegségen már átesettek státuszának folyamatos nyomon követését, ha ez lenne a feltétele a gazdaság újraindulásának.

A válaszadók döntő többsége (80%) erre igennel válaszolt. Az igenek aránya az átlagostól csak kis mértékben tért el a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállalóknál (79%), és sokkal magasabb volt a nyugdíjasok (86%) és a diákok, felsőoktatási hallgatók (87%) körében.

Sokkal kisebb volt az igenek aránya abban a kérdésben, hogy a gazdaság újraindítása érdekében egyedi igazolásokat bocsássanak-e ki az emberek részére, amellyel igazolni tudják az aktuális egészségi állapotukat. A válaszadók 62%-a valamennyire egyetértene ezzel, de teljes mértékben csak 18%-uk helyeselné ennek bevezetését.

A felvetéssel a legnagyobb arányban az általános iskolai végzettségűek értenek egyet (46%), a diplomások már sokkal kevésbé (19%). A diákok aránya a legkisebb (10%) azok között, akik teljes mértékben egyetértenek a felvetéssel.

Elvetné a többség a diszkriminációt

Egyértelműen a nemek győznek viszont a következő kérdésben. Ez arról szól, hogy egyetértenének-e a válaszadók azzal, ha a fertőzésmentesség igazolásától tennék függővé a munkavégzést, szolgáltatások elérését vagy akár egy épületbe való belépést. Kis többséggel ugyan, de a magyarok nem helyeselnék az effajta intézkedéseket.

Az országos átlaggal szembe megy az általános iskolai végzettségűek véleménye: náluk a többség (72%) egyetértene ezekkel a lépésekkel. A támogatók aránya a fiatalok (18-29 évesek) és az idősebbek (60-79 évesek) körben a legmagasabb (mindkét korcsoportban 45%). A jövedelmeket tekintve az elképzelést legkevésbé az aránylag alacsony vagy közepes (150-250 ezer forint közötti, illetve 250-300 ezer forint közötti) jövedelmű háztartásokban támogatják (61, illetve 60% ellenezné).

A fent említett korlátozások bevezetését egyáltalán vagy inkább nem helyeselnék az egyedül élők (65%) és az öt vagy annál több főt számláló háztartások (71%) – az elutasítottság aránya náluk a legmagasabb a háztartások mérete szerinti bontásban. Nagy az eltérés, ha azt vizsgáljuk, van-e gyerek a háztartásban: a gyerekesek jóval nagyobb arányban elleneznék a hasonló intézkedéseket (61%), mint a gyermektelenek (53%).

Az ID&Trust szerint az ellenőrzések, illetve koronateszt-igazolások felhasználásának célja kizárólag a kockázatok csökkentése lehet, nem pedig diszkriminatív intézkedések bevezetése. “Ha valaki ezt rossz célokra használja, és esetleg diszkriminatív intézkedéseket tesz mögé, akkor ez veszélyes is tud lenni” – mondta korábban Szabó Tamás, a vállalat ügyvezetője.

“Elképzelhető, hogy valakiről azt mondjuk, hogy nem fertőzött, miközben mégis az, ez a nagyobb baj, hogyha egy protokollt vagy védelmi intézkedést bevezettünk és mégis bekerül a vírus a közösségbe. Vagy ennek az ellenkezője is lehetséges: valaki egy intézkedés miatt nem léphet be egy közösségbe, mert egy teszt szerint pozitív, miközben nem is az. Az illető úgy érezheti, hogy kirekesztették, például ő is meg szerette volna nézni a filmet, de nem engedték be a moziba. Ezek nagyon nehéz kérdések” – mondta Szabó Tamás.

“A szolgáltatók, intézmények és vállalatok egyre jobban megtanulják majd, hogy milyen protokollt vagy intézkedést érdemes létrehozni vagy bevezetni” – tette hozzá. “Ma még azt sem tudjuk megmondani, hogy aki átesett a betegségen, az vajon tényleg immunis-e és ha igen, mennyi ideig. Maguk a tesztek sem száz százalékosak, igazából valószínűségekről beszélhetünk” – közölte.

Szívesen kapnának igazolást mobilon

A magyarok többsége mindenesetre használna olyan alkalmazást, amellyel a papíralapú igazolás helyett az okostelefonja felmutatásával tudná igazolni a negatív teszteredményét.

A teljes munkaidős dolgozók közel harmada (31%)biztosan igénybe venne ilyen applikációt. A Budapesten élők esetében az országos átlag feletti egy hasonló mobilalkalmazás támogatottsága (73%), a háztartások között pedig a magasabb (300-400 ezer forintos) havi jövedelemmel rendelkezők használnának legszívesebben egy ilyen appot (79%).

A diákok körében senki sem akad (0%), aki teljes mértékben ellenezné egy ilyen alkalmazás használatát. Az innovatív mobilalapú megoldásokra rendszerint fogékonyabbnak tartott fiatalok (18-29 évesek) körében a legmagasabb a hajlandóság egy ilyen megoldás használatára (75%), de a legidősebb korcsoport (60-79 évesek) tagjainak 63%-a is szívesen alkalmazná az appot. Igaz, ez a csoport a legkevésbé lelkes, az ilyen alkalmazást kategorikusan elutasítók aránya náluk a legmagasabb (19%).

 A kutatást a Reacty Digital Kft. végezte 967 fős mintán 2020 májusában. A kutatás eredményei a 18-79 éves felnőtt magyar lakosságra tekintve kvótás mintavétel alapján reprezentatívnak tekinthető nem, kor és régió alapján.