Sok a bizonytalanság a várva várt koronavírus-vakcinával kapcsolatban, szakértők szerint pedig még egy sikeres védőoltás megjelenése után is sokáig szükség lehet a mindennapi életünket befolyásoló járványellenes intézkedések fenntartására.

A koronavírus újabb hullámának drámai felfutása miatt Európában egyre több helyen vezetnek be újra szigorú korlátozásokat. Az éjszakai kijárási tilalom, a nyitvatartási idők csökkentése, színházak, éttermek bezárása mellett Nagy-Britanniában, Franciaországban és Portugália nagy részén visszatértek a széles körű kijárási korlátozások is. Magyarországon november elején kiterjesztették a maszkviselési kötelezettséget az éttermekre, szórakozóhelyekre, és szigorították a szankciókat.

Számos országban megpróbálnak tartózkodni a tavaszihoz hasonló, teljes körű korlátozásoktól, ameddig csak lehetséges, főképp azért, hogy elkerüljék a gazdaság újbóli leállását. Bíznak abban is, hogy hamar sikerül kifejleszteni egy vakcinát, amellyel rövidesen elkezdődhet a lakosság beoltása. Egyre általánosabb álláspont, hogy csak a vakcina megjelenése jelentheti majd biztosan a járvány végét, ami a korábbiakhoz képest is tovább fűti az oltóanyaggal kapcsolatos reményeket.

Így áll jelenleg a vakcináért folyó verseny

Az első koronavírus-vakcina előállításáért óriási versenyfutás zajlik: a WHO október végi adatai szerint világszerte jóval több mint 200 vakcina áll fejlesztés alatt, ezek közül 45 vizsgálata ért klinikai fázisba, 10 pedig a klinikai vizsgálatok harmadik fázisánál tart, ahol a szerek hatásosságát, biztonságos alkalmazhatóságát már nagyobb számú betegen vizsgálják.

Legalább három csoportosulás – az AstraZeneca/Oxfordi Egyetem párosa, az amerikai Moderna, illetve a Pfizer/BioNTech/Fosun csoport – a hírek szerint már a harmadik fázisú vizsgálatok vége felé jár. A legoptimistább forgatókönyvek szerint esetleg karácsonyig jóváhagyhatják az első vakcinát, amellyel Európában, illetve az USA-ban év végén vagy januárban elindulhatna az emberek beoltása.

Az Európai Unióban Ursula von der Leyen bizottsági elnök szerint jelentősebb számban a legjobb esetben is csak jövő áprilisban indulhat el a leendő vakcinák kiszállítása.  Az EU eddig előzetesen három gyógyszercéggel – az AstraZenecával, a Sanofival és a Johnson & Johnsonnal – egyezett meg összesen több mint egymilliárd adag oltóanyag leszállításáról, és további négy potenciális gyártóval is tárgyal.

Magyarországon a krónikus betegeket és az idősek közül a leginkább veszélyeztetetteket már január környékén be tudják majd oltani, de a nagy tömegeknek itthon is tavaszig “kell kitartaniuk” – mondta Orbán Viktor október végén. “Április az, amikor azt mondhatom, hogy nagy valószínűséggel győzelmet hirdethetünk a járvány ellen” – tette hozzá.

Évekbe telhet a megfelelő átoltottság elérése

Más vélemények szerint a vírus elleni harc sokkal tovább tarthat. Egy zárt ajtók mögött zajlott uniós megbeszélésen nemrégiben elhangzott, hogy várhatóan nem áll majd rendelkezésre elég oltóanyag ahhoz, hogy a közel 450 milliós EU teljes népességét beoltsák 2021 vége előtt. Egy júliusban elfogadott EU-dokumentum szerint a lakosság 40%-át kellene beoltani első körben.

A világ teljes népességét négy-öt éven belül, azaz csak 2024 végére lehet beoltani – becsülte meg szeptemberben a Financial Times-nak Adar Poonawalla, a világ legnagyobb vakcinagyártójának, az indiai Serum Insitute-nak a vezére. Szerinte, ha a Covid-oltás kétdózisú lesz, akkor összesen 15 milliárd dózisra lesz szükség, de a gyógyszercégek nem növelik elég gyorsan a gyártókapacitásaikat.

Feltéve, hogy lesz majd két vagy több legalább 75%-os hatékonyságú vakcina, a világ lakosságának háromnegyedét be lehet majd oltani 2023 közepére – tette hozzá a lapnak Peter Hale, az amerikai Foundation for Vaccine Research vezetője. Szerinte ez az arány a vírus elpusztításához nem, csak a terjedésének megállításához lenne elegendő.

Ha lenne is oltás, rengetegen be sem adatnák

Még ha elég gyorsan bővülnének is a gyártókapacitások, sokan ódzkodnak az oltástól, ami tovább hűtheti a vakcina hatékonyságával kapcsolatos reményeket. Magyarországon az emberek 55%-a adatná be magának nagy valószínűséggel a leendő védőoltást, ami nem túl erős többség – igaz, ez a felmérés még nyáron, a járvány jelentős felfutása előtt készült.

Kulcskérdés lesz a támogatottság alakulásában, hogy az emberek mennyire tartják majd hatásosnak és biztonságosnak a vakcinákat. Nem segítik a bizalomépítést például a vakcinatesztelések biztonsági okokból való átmeneti felfüggesztéséről szóló hírek, illetve az, hogy az orosz és kínai fejlesztők egyes beszámolók szerint a gyorsaság érdekében átugorhatták a bevett tesztelési folyamat egyes lépéseit.

Ha sikerül egy “tökéletes” vakcinát kifejleszteni, ami 90%-ban hatásos és a népesség 90%-a be is oltatja magát vele, vagyis a szer nyájimmunitást biztosít, az már kiutat jelenthet – közölte Tony Blakely, a Melbourne-i Egyetem epidemiológus professzora. De szerinte ha csak 60%-nál alakul ki immunitás, és a lehetséges mellékhatások miatt kevesebben oltatják be magukat, akkor csak a népesség 50-70%-ának nyújt majd védelmet, ami nem feltétlenül elégséges a járvány megfékezéséhez.

Mikor kaphatjuk vissza a megszokott életünket?

Bár sokan azt remélik, hogy a vakcina megjelenésével már nem lesz szükség a jelenlegi intézkedésekre és korlátozásokra, vannak akik úgy vélik, hogy részben a fenti akadályok miatt a vakcina önmagában nem jelenthet majd teljes megoldást a járvány megfékezésére.

Brit kutatók szeptemberben egy tanulmányban foglalták össze a vakcina kifejlesztésével, gyártásával és fogadtatásával kapcsolatos bizonytalanságokat, illetve hogy ezek mennyire befolyásolhatják majd a védőoltás sikerét. Szerintük a mindennapi életünket befolyásoló intézkedésekre még egy sikeres vakcina megjelenése után is sokáig szükség lehet.

“Még ha hatékony is a vakcina, nagyon valószínűtlen, hogy teljes mértékben vissza tudunk majd térni a normális élethez” – mondta Charles Bangham immunológiaprofesszor, a tanulmány egyik szerzője. Szerinte a védőoltás megjelenése után fokozatosan lehet csak majd leépíteni a korlátozásokat és egyéb járványellenes intézkedéseket.

Újabb protokollok bevezetésére is szükség lehet

A távolságtartásra és a maszkviselésre akár még évekig rá lehetünk szorulva, még ha lesz is hatásos oltás – vélte Sarah Pitt, a Brightoni Egyetem virológusa. Más szakértők szerint a kockázatok csökkentése érdekében fontos lenne fenntartani vagy bevezetni újabb, hatékony digitális technológiákra épülő protokollokat is, például a kötelező anonim kontaktkutatásban.

Az oltások elindulásáig újabb intézkedéseket is bevezethetnek. Szlovákiában például letesztelték az ország lakosságának nagyobb részét, az üzletek, szolgáltatók és munkáltatók pedig ezt követően nagyjából egy hétig elkérhetik az emberektől a negatív eredményről szóló tanúsítványt. Ha valaki ezt nem tudja bemutatni, az üzemeltető vagy munkáltató megtilthatja neki a belépést.

Nagy-Britanniában is tömeges gyorstesztelési akciót indíthatnak, a főpróbát félmillió résztvevővel Liverpoolban tarthatják. Akiknek pozitív lesz a tesztjük, sms-ben vagy e-mailben kapnak majd értesítést, illetve karanténba vonulásra és a közeli kontaktjaik megadására kérik majd őket. A brit kormány egyébként a karantén időtartamának hét napra történő megfelezését is fontolgatja, hogy javítani tudja az erre vonatkozó szabályok betartását.

Rengeteg még a kérdőjel a lehetséges vakcinákkal és a járvány rövid- és középtávú alakulásával, hatásaival kapcsolatban. Valójában senki nem tudja, mikor hagyhatjuk magunk mögött a koronavírust, addig is viszont érdemes lehet minden eszközt és technológiát igénybe venni a védekezéshez.

Digitális személyazonosítás: mi a kulcs? Olvassa el a legújabb tanulmányunkat arról, hogyan tehető a digitális értékesítés egyszerűbbé! Már az októberben hatályba lépett új MNB rendeletről is írunk benne!

Elolvasom