A jó digitális személyazonosítás a következő évtized elejére akár a helyi GDP 3-13%-ának megfelelő értéket is teremthet a világ több országában. De mitől „jó” egy digitális azonosítási rendszer és hogyan nyerhetnek vele a gazdasági szereplők?
A digitális személyazonosítás bevezetése és széles körű alkalmazása jelentős hasznot hozhat mind a felhasználóknak, mind pedig a szolgáltatóknak. Viszont gyakran nehéz pontosan megbecsülni a közvetlen hatásokat, amik nagyban függenek a helyi gazdasági és társadalmi feltételektől is. A McKinsey nemzetközi üzleti tanácsadó cég nemrégiben egy részletes tanulmányban próbálta meg számszerűsíteni a potenciális előnyöket és körbejárni azt is, hogy a jó digitális azonosítási rendszerek miként járulhatnak hozzá a gazdasági értékteremtéshez.
A jó digitális személyazonosítás fő ismérvei
A tanulmány szerint ideális esetben a digitális személyazonosság megállapítása egy olyan azonosítási folyamat, amely digitális csatornákon keresztül megfelelően ellenőrzött és hitelesített, egyedi, az egyén hozzájárulásával történik és biztosítja a felhasználó számára a személyes adatok védelmét, valamint az azok feletti rendelkezés lehetőségét.
A jó kitétel ebben a meghatározásban egyébként azt (is) jelenti, hogy a digitális személyazonosítást jó célokra használják. Ezeket a rendszereket több korábbi újításhoz, például az atomenergiához vagy a GPS technológiához hasonlóan akár károkozásra is lehet használni. Épp ezért elengedhetetlen, hogy a digitális azonosítási megoldásokat kizárólag jól átgondolt struktúrában, adatvédelmi biztosítékok és magas fokú ellenőrzési folyamatok beépítésével hozzák létre.
Gyakorlati példák az értékteremtésre
A kockázatok megfelelő kezelésével a szolgáltatók és a felhasználók egyaránt profitálhatnak a jó digitális személyazonosításból. Erre rengeteg különféle interakcióban nyílik lehetőségük. A tanulmány közel száz ilyen lehetséges felhasználási esetet vizsgált meg, amelyeket a résztvevők szerepe alapján több nagy területre osztott fel.
A magánszemélyek a digitális azonosítást használva alapvetően hat szerepben léphetnek kapcsolatba az intézményekkel, cégekkel és akár más magánszemélyekkel is: vásárlóként, dolgozóként, vállalkozóként, adófizetőként vagy állami juttatások kedvezményezettjeként, politikai téren aktív állampolgárként és bizonyos eszközök tulajdonosaként.
Ennek megfelelően a szolgáltatók is többféle szerepben használhatják a magánszemélyek digitális azonosítását: áruk és szolgáltatások értékesítőjeként, munkáltatóként, állami szolgáltatóként és juttatások kifizetőjeként, kormányzati szervként, illetve tulajdonjogok bejegyzőjeként és eszköz-alapú szolgáltatásokat nyújtó partnerként.
A digitális ID rendszerek használata globálisan a következő területeken járhat a legnagyobb közvetlen gazdasági haszonnal a magánszemélyek szempontjából:
Pénzügyi szolgáltatások használatának növekedése: A digitális személyazonosítás megkönnyíti a magánszemélyek számára a pénzügyi szolgáltatók ügyfél-azonosítási (Know Your Customer, KYC) követelményeinek teljesítését, és lehetővé teszi számukra a pénzügyi szolgáltatások igénybevételéhez szükséges távoli azonosítást.
Munkaerőpiachoz való jobb hozzáférés: A hatékonyabb munkaerőtoborzást és szerződéskötést lehetővé tévő platformokat digitális ID rendszerek is támogatják, amelyekkel az álláskeresők online azonosíthatják magukat. Az ilyen platformok megkönnyítik az inaktív munkakeresők és munkanélküliek hozzáférését a munkaerőpiachoz.
Mezőgazdasági termelékenység növekedése: A digitális személyazonosítás segítségével hivatalossá tehetők a termőföldhöz kapcsolódó jogok, ami nagyobb és hosszabb távú befektetésekre ösztönzi a tulajdonosokat. Ez nagyjából 10%-kal növelheti a gazdaságok hozamát. A digitális ID a mezőgazdasági támogatások célzottabb kiosztását is lehetővé teheti.
Időmegtakarítás: A digitális azonosítással automatizálhatók egyes folyamatok, amely azzal is járhat, hogy az érintetteknek kevesebbet kell utazniuk. Ez a vidéken élőknek lehet kifejezetten nagy előny. A digitális ID megkönnyítheti az adóbevallást is, az adatrendszerek összekapcsolásával ugyanis előre kitölthetővé válhatnak egyes űrlapok.
Nőhet a hatékonyság és az értékesítés
A szolgáltatók és intézmények számára is számos előnyt jelenthet a digitális személyazonosítás alkalmazása, működjenek akár a magánszektorban, akár a kormányzati szférában:
Költség- és időmegtakarítás: A fokozott biztonságú azonosítást használó szolgáltatók akár 90%-kal is lefaraghatják a költségeiket az új ügyfelek befogadása (customer onboarding) során. Az ehhez a folyamathoz szükséges időt pedig napokról vagy hetekről akár néhány percre is lecsökkenthetik. A digitális ügyfélélmény javítása érdekében leegyszerűsített azonosítási és hitelesítési folyamatok abban is segíthetnek, hogy az ügyfelek a költséghatékonyabb online ajánlatokat válasszák.
Csalások visszaszorítása: A digitális személyazonosítás alkalmazásával egy sor interakció során csökkenthető a csalások, visszaélések mértéke, például a munkabérek adminisztrációja, az adófizetés vagy az állami juttatások kifizetése során. A McKinsey becslései szerint például a digitális ID rendszerek kiterjesztésével az Egyesült Államok akár 56 milliárd dollárral is csökkenthetné az eltűnt vagy ellopott állami juttatások összegét 2030-ra.
Értékesítés növekedése: Az ügyfélélmény javítása és az azonosítási folyamatok egyszerűbbé tétele mellett az ügyfelek digitális befogadása az új termékek és szolgáltatások értékesítési volumenét is növelheti. Emellett abban is segíthet, hogy a szolgáltatók csökkenteni tudják az online tranzakciókat félbehagyó ügyfelek arányát. A legjobb eredményt ezen a területen azok a vállalatok – például a bankok vagy a megosztáson alapuló gazdaság szereplői – érhetik el, amelyek már alkalmaznak valamilyen fokozott biztonságú azonosítási rendszert.
Foglalkoztatás és termelékenység növekedése: A digitális azonosítás javíthatja és kibővítheti a munkaerőtoborzási folyamatokat, megkönnyítheti az alkalmazottak azonosítását és egyszerűbbé teheti a szerződéskötést külsős szakemberekkel. Mindezek eredményeképpen a szolgáltatók hamarabb betölthetik a nyitott pozíciókat, gyorsabban megtalálhatják a megfelelő dolgozókat az adott pozíciókra. Ez végső soron a termelékenység javulásához vezethet.
Adóbevételek növekedése: Az adófizetők digitális személyazonosítása bővítheti az adózók körét, javíthatja az adóbeszedés hatékonyságát és támogathatja a formális gazdaság erősödését, ami a kormányzati adóbevételek emelkedését eredményezheti. Ezen a területen a feltörekvő gazdaságok számíthatnak a legnagyobb előnyökre, feltéve, hogy megalkotják a digitális azonosítást alkalmazó megfelelő adóbeszedési eszközöket is.
A fejlett gazdaságok is profitálhatnak
A digitális személyazonosítás kiterjesztésének a McKinsey által részletesen vizsgált hét ország közül Brazíliában lehetne a legnagyobb hatása, ahol 2030-ra az ebből fakadó előnyök összértéke akár a 347 milliárd dollárt, azaz a GDP 13%-át is elérhetné. Becsléseik szerint a tetemes összeg nagyjából fele-fele arányban a felhasználóknál (51%) és a szolgáltatóknál (49%) csapódhatna le. A legnagyobb hasznot pedig a vásárlói, adófizetői és munkavállalói interakciók során lehetne elkönyvelni. E három terület összesen 92 százalékkal részesedhetne a teljes értékből.
Ki kell emelni, hogy Brazília feltörekvő gazdaság, ahol bőven van még lehetőség a digitális előrelépésre. A 211 milliós országban 14 millió embernek nincs semmiféle személyazonosító okmánya, további 66 milliónak pedig nincs digitális lábnyoma (például nem aktív felhasználó a közösségi médiában, amely feltételezné, hogy van valamiféle hivatalos azonosító okmánya). A lakosság 39%-ának nincs internet-hozzáférése, a 15 év felettiek 30%-ának pedig nincs bankszámlája.
Több fejlett infrastruktúrával rendelkező ország is óriási értéket tudna előállítani a digitális személyazonosítás jobb kiaknázásával. Az USA és Kína például nagyjából ezermilliárd dollárra, azaz a GDP 4 százalékát kitevő összegre is számíthatna. Nagy-Britanniában ez a hozzájárulás közel százmilliárd dollárra, vagyis a GDP 3 százalékára is rúghatna. A tanulmány szerint az USA az egészségügyben tudna jelentős megtakarításokat elérni, Nagy-Britannia pedig az adózásban csökkenthetné az ügyintézés idejét és a csalások kockázatát.
Nem garantált a siker
A feltörekvő gazdaságokban már az alapvető digitális azonosítási funkciók bevezetése is jelentős eredményt hozhatna. A legnagyobb fejlett gazdaságokban inkább az összetett megoldások termelhetnek hozzáadott értéket. Utóbbira lehet példa egy olyan rendszer, amellyel az adófizető digitális hozzáférést ad az adóhatóságnak a bankszámláihoz, befektetési számláihoz és munkavállalói dokumentumaihoz is, ezzel leegyszerűsítve és pontosabbá téve az adóbevallásokat.
De a jó azonosítási rendszerek bevezetése önmagában nem garantálja a sikert – figyelmeztet a McKinsey. A gazdasági többletérték eléréséhez szerintük ugyanis a megfelelő technológia mellett olyan kormányzati intézkedésekre is szükség van, amelyek többek között növelik a lehetséges felhasználók számát és minimalizálják a személyes adatok kezeléséhez kapcsolódó kockázatokat is.