{"id":2187,"date":"2021-02-12T11:00:36","date_gmt":"2021-02-12T10:00:36","guid":{"rendered":"http:\/\/goodid.net\/?p=2187"},"modified":"2021-03-10T10:49:59","modified_gmt":"2021-03-10T09:49:59","slug":"zero-knowledge","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/goodid.net\/hu\/zero-knowledge\/","title":{"rendered":"Mi\u00e9rt j\u00f3, ha nem tud r\u00f3lunk semmit a szolg\u00e1ltat\u00f3?"},"content":{"rendered":"

[vc_row row_height_percent=”0″ override_padding=”yes” h_padding=”2″ top_padding=”2″ bottom_padding=”2″ overlay_alpha=”50″ gutter_size=”3″ column_width_percent=”100″ shift_y=”0″ z_index=”0″ shape_dividers=””][vc_column width=”1\/1″][vc_column_text]A zero knowledge, azaz nullaismeret\u0171 technol\u00f3gi\u00e1t alkalmaz\u00f3 digit\u00e1lis azonos\u00edt\u00e1s sor\u00e1n nem t\u00e1rolj\u00e1k szem\u00e9lyes adatainkat egy t\u00e1mad\u00e1soknak kitett k\u00f6zponti szerveren \u00e9s m\u00e1s elj\u00e1r\u00e1sokhoz k\u00e9pest nagyobb v\u00e9delmet kaphatnak az \u00e9rz\u00e9keny inform\u00e1ci\u00f3ink.<\/strong><\/p>\n

Sokat emlegetett t\u00e9ny, hogy min\u00e9l kevesebb szem\u00e9lyes inform\u00e1ci\u00f3 kering r\u00f3lunk online, \u00e9s min\u00e9l kevesebb adatot t\u00e1rolnak r\u00f3lunk a szolg\u00e1ltat\u00f3k, ann\u00e1l kev\u00e9sb\u00e9 tessz\u00fck ki magunkat a csal\u00f3k esetleges t\u00e1mad\u00e1sainak. M\u00e9gis naponta milli\u00f3knak kell megadniuk jelszavukat vagy m\u00e1s titkos inform\u00e1ci\u00f3jukat a neten, hogy hozz\u00e1 tudjanak f\u00e9rni m\u00e9g a legegyszer\u0171bb szolg\u00e1ltat\u00e1sokhoz is.<\/p>\n

Joggal gondolhatn\u00e1nk, hogy a szolg\u00e1ltat\u00f3knak valamilyen szem\u00e9lyes adatra felt\u00e9tlen\u00fcl sz\u00fcks\u00e9g\u00fck van r\u00f3lunk ahhoz, hogy azonos\u00edtani tudjanak minket, illetve hiteles\u00edteni tudj\u00e1k a szem\u00e9lyazonoss\u00e1gunkat. Legal\u00e1bb a jelszavunkat meg kell adni a rendszer\u00fckbe val\u00f3 bel\u00e9p\u00e9skor, igaz? Nem felt\u00e9tlen\u00fcl.[\/vc_column_text][\/vc_column][\/vc_row][vc_row unlock_row=”” row_height_percent=”0″ override_padding=”yes” h_padding=”2″ top_padding=”0″ bottom_padding=”0″ overlay_alpha=”50″ gutter_size=”3″ column_width_percent=”100″ shift_y=”0″ z_index=”0″][vc_column width=”2\/3″][vc_column_text]Az egyre sz\u00e9lesebb k\u00f6rben haszn\u00e1lt nullaismeret\u0171 (azaz zero knowledge) technol\u00f3gia seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel p\u00e9ld\u00e1ul ak\u00e1r \u00e9letkorunk megad\u00e1sa n\u00e9lk\u00fcl is bizony\u00edthatjuk, hogy el\u00e9g id\u0151sek vagyunk egy-egy term\u00e9k megv\u00e1s\u00e1rl\u00e1s\u00e1hoz, vagy megtakar\u00edt\u00e1saink r\u00e9szletes bemutat\u00e1sa n\u00e9lk\u00fcl is tan\u00fas\u00edthatjuk, hogy el\u00e9g forr\u00e1s \u00e1ll rendelkez\u00e9s\u00fcnkre egy-egy tranzakci\u00f3 v\u00e9grehajt\u00e1s\u00e1hoz.<\/p>\n

„Ez egy olyan felj\u00f6v\u0151f\u00e9lben l\u00e9v\u0151 technol\u00f3gia, ami v\u00e1laszt adhat arra a probl\u00e9m\u00e1ra, hogy mennyi inform\u00e1ci\u00f3t kell megosztanunk egym\u00e1ssal, hogy megb\u00edzzunk egym\u00e1sban” – foglalta \u00f6ssze Keleti Arthur kibertitok j\u00f6v\u0151kutat\u00f3. „Ez szerintem kulcsfontoss\u00e1g\u00fa, hossz\u00fat\u00e1von pedig m\u00e9g ahhoz is hozz\u00e1j\u00e1rul, hogy a felhaszn\u00e1l\u00f3k k\u00e9nyelm\u00e9n jav\u00edtson” – tette hozz\u00e1.[\/vc_column_text][\/vc_column][vc_column width=”1\/3″][vc_single_image media=”2192″ caption=”yes” media_width_use_pixel=”yes” alignment=”center” media_width_pixel=”350″][\/vc_column][\/vc_row][vc_row][vc_column width=”1\/1″][vc_column_text]<\/p>\n

Jobban megv\u00e9dheti az adatainkat<\/strong><\/h2>\n

A nullaismeret\u0171 elj\u00e1r\u00e1sban, ahogy az elnevez\u00e9se is utal r\u00e1, an\u00e9lk\u00fcl lehet igazolni egy inform\u00e1ci\u00f3 val\u00f3dis\u00e1g\u00e1t, hogy az ezt bizony\u00edt\u00f3 konkr\u00e9t adatokat felfedn\u00e9nk, illetve k\u00e9t f\u00e9l k\u00f6z\u00f6tti kommunik\u00e1ci\u00f3 eset\u00e9n megosztan\u00e1nk egy harmadik f\u00e9llel. A megfelel\u0151 algoritmusokkal titkos\u00edtott szem\u00e9lyes adatok m\u00e1s technol\u00f3gi\u00e1khoz k\u00e9pest sokkal er\u0151sebb v\u00e9delmet kaphatnak.<\/p>\n

„A nagy probl\u00e9m\u00e1nk az, hogy ha valakinek odaadjuk az adatainkat, az mit fog kezdeni vele, tud-e r\u00e1 vigy\u00e1zni, nem vesz\u00edti-e el. Magyar\u00e1n min\u00e9l kevesebb adatot adok \u00e1t, ann\u00e1l jobb. A zero knowledge koncepci\u00f3, azaz hogy a szolg\u00e1ltat\u00f3 semmit, vagy min\u00e9l kevesebbet tud a titkainkr\u00f3l, nem t\u0171nik egy rossz megold\u00e1snak” – mondta Keleti Arthur.<\/p>\n

A nullaismeret\u0171 bizony\u00edt\u00e1s matematikai modellj\u00e9t az 1980-as \u00e9vekben dolgozt\u00e1k ki amerikai kutat\u00f3k. A l\u00e9nyege, hogy az egyik f\u00e9l (bizony\u00edt\u00f3) birtok\u00e1ban van egy titkos inform\u00e1ci\u00f3, \u00e9s err\u0151l \u00fagy kell meggy\u0151znie egy m\u00e1sik felet (ellen\u0151r), hogy mag\u00e1t az inform\u00e1ci\u00f3t nem \u00e1rulja el neki. Persze egyik f\u00e9l sem b\u00edzik a m\u00e1sikban, ez\u00e9rt objekt\u00edv bizony\u00edt\u00e9kra van sz\u00fcks\u00e9g.<\/p>\n

L\u00e1ssunk erre egy p\u00e9ld\u00e1t (amit a szakirodalomban Ali Baba barlangjak\u00e9nt<\/a> emlegetnek). A-nak be kell bizony\u00edtania B sz\u00e1m\u00e1ra, hogy \u00e1t tud jutni egy k\u00f6r alak\u00fa alag\u00fat k\u00f6zep\u00e9n l\u00e9v\u0151 ajt\u00f3n, de a kulcsot nem mutathatja meg neki. B a bej\u00e1ratn\u00e1l marad \u00e9s instrukci\u00f3kat ad A-nak, hogy melyik ir\u00e1nyb\u00f3l hagyja el az alagutat. A b\u00e1rmelyik ir\u00e1nyb\u00f3l ki tud j\u00f6nni, \u00e9s a feladatot sokszor megism\u00e9telve B is megbizonyosodhat A igaz\u00e1r\u00f3l an\u00e9lk\u00fcl, hogy l\u00e1tta volna a kulcs\u00e1t.[\/vc_column_text][\/vc_column][\/vc_row][vc_row][vc_column width=”1\/1″][vc_single_image media=”2202″ media_width_percent=”50″ alignment=”center” css_animation=”zoom-in”][\/vc_column][\/vc_row][vc_row][vc_column width=”1\/1″][vc_column_text]<\/p>\n

Adatsz\u00e9fk\u00e9nt m\u0171k\u00f6dik a mobilunk<\/strong><\/h2>\n

A zero knowledge technol\u00f3gia t\u00f6bb ter\u00fcleten is haszn\u00e1lhat\u00f3, p\u00e9ld\u00e1ul blockchain-\u00fcgyletekn\u00e9l vagy ak\u00e1r katonai inform\u00e1ci\u00f3k igazol\u00e1s\u00e1ra is. Olyan mobilalap\u00fa azonos\u00edt\u00e1si \u00e9s hiteles\u00edt\u00e9si rendszerekn\u00e9l is alkalmazz\u00e1k, mint az ID&Trust \u00e1ltal kifejlesztett GoodID digit\u00e1lis iratt\u00e1rca, amellyel a felhaszn\u00e1l\u00f3k k\u00e9nyelmesen \u00e9s biztons\u00e1gosan azonos\u00edthatj\u00e1k magukat k\u00fcl\u00f6nf\u00e9le szolg\u00e1ltat\u00f3kn\u00e1l.<\/p>\n

A GoodID a felhaszn\u00e1l\u00f3 \u00e9s a szolg\u00e1ltat\u00f3 k\u00f6z\u00f6tti adattov\u00e1bb\u00edt\u00e1skor a megadott szem\u00e9lyes inform\u00e1ci\u00f3kat megfelel\u0151 algoritmusokkal titkos\u00edtva k\u00fcldi tov\u00e1bb, \u00e9s ezeknek a visszafejt\u00e9s\u00e9re kiz\u00e1r\u00f3lag a szolg\u00e1ltat\u00f3 k\u00e9pes. Az \u00e9rz\u00e9keny adatokat csak a felhaszn\u00e1l\u00f3 mobilja t\u00e1rolja, teh\u00e1t nem ker\u00fclnek be egy k\u00f6zponti adatb\u00e1zisba, az ID&Trust pedig nem ismeri meg \u00e9s nem is kezeli \u0151ket.[\/vc_column_text][\/vc_column][\/vc_row][vc_row row_height_percent=”0″ override_padding=”yes” h_padding=”2″ top_padding=”0″ bottom_padding=”0″ overlay_alpha=”50″ gutter_size=”3″ column_width_percent=”100″ shift_y=”0″ z_index=”0″ shape_dividers=””][vc_column width=”2\/3″][vc_column_text]”Itt a mobil egyfajta adatsz\u00e9fk\u00e9nt m\u0171k\u00f6dik” – mondta Lov\u00e1sz D\u00e1vid, az ID&Trust IT-biztons\u00e1gi menedzsere. „A felhaszn\u00e1l\u00f3i hiteles\u00edt\u00e9s ut\u00e1n az applik\u00e1ci\u00f3 visszafejti az \u00e1ltala titkos\u00edtva t\u00e1rolt adatokat \u00e9s ism\u00e9telten titkos\u00edtja azokat, imm\u00e1r a szolg\u00e1ltat\u00f3 kulcs\u00e1val. Az app teh\u00e1t ny\u00edlt form\u00e1ban nem t\u00e1rolja \u00e9s nem is tov\u00e1bb\u00edtja az adatokat sem a szolg\u00e1ltat\u00f3nak sem nek\u00fcnk” – tette hozz\u00e1.<\/p>\n

A megold\u00e1s r\u00e9szben a zero knowledge elj\u00e1r\u00e1snak k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151en kifejezetten biztons\u00e1gos. A titkos\u00edtott adatokhoz illet\u00e9ktelenek nem f\u00e9rnek hozz\u00e1, ehhez minden egyes mobilt \u00e9s appot k\u00fcl\u00f6n-k\u00fcl\u00f6n fel kellene t\u00f6rni. Nincs egy k\u00f6zponti rendszer, amit t\u00e1madni lehetne.[\/vc_column_text][\/vc_column][vc_column width=”1\/3″][vc_single_image media=”2194″ caption=”yes” media_width_use_pixel=”yes” alignment=”center” media_width_pixel=”350″][\/vc_column][\/vc_row][vc_row][vc_column width=”1\/1″][vc_column_text]Tov\u00e1bbi el\u0151ny, hogy a felhaszn\u00e1l\u00f3k d\u00f6ntik el, milyen inform\u00e1ci\u00f3kat adnak meg a szolg\u00e1ltat\u00f3nak, \u00edgy kontroll\u00e1lni tudj\u00e1k az adataikat. A GoodID r\u00e1ad\u00e1sul t\u00f6bb v\u00e9delmi megold\u00e1st is alkalmaz, p\u00e9ld\u00e1ul vizsg\u00e1lja, mennyi id\u0151 telt el az utols\u00f3 hiteles\u00edt\u00e9s \u00e9s az szolg\u00e1ltat\u00f3nak t\u00f6rt\u00e9nt adatk\u00fcld\u00e9s k\u00f6z\u00f6tt, \u00e9s ha ez meghalad egy bizonyos m\u00e9rt\u00e9ket, akkor ism\u00e9telt hiteles\u00edt\u00e9sre k\u00e9ri a felhaszn\u00e1l\u00f3t.<\/p>\n

A GoodID rendszert a nullaismeret\u0171 azonos\u00edt\u00e1s is megk\u00fcl\u00f6nb\u00f6zteti a Facebook- vagy Google-fi\u00f3kkal t\u00f6rt\u00e9n\u0151 azonos\u00edt\u00e1st\u00f3l, hiszen ahogy eml\u00edtett\u00fck, itt nem t\u00e1rolj\u00e1k \u00e9s kezelik k\u00f6zpontilag az inform\u00e1ci\u00f3kat. Emellett a mobil iratt\u00e1rca t\u00f6bbt\u00e9nyez\u0151s hiteles\u00edt\u00e9st v\u00e9gez a mobil \u00e9s valamilyen m\u00e1s biztons\u00e1gi funkci\u00f3 – p\u00e9ld\u00e1ul PIN, ujjlenyomat vagy arcfelismer\u00e9s – felhaszn\u00e1l\u00e1s\u00e1val.<\/p>\n

M\u00e1ra sokak sz\u00e1m\u00e1ra fontoss\u00e1 v\u00e1lt, milyen adatokat gy\u0171jtenek r\u00f3luk \u00e9s ezeket mik\u00e9nt haszn\u00e1lj\u00e1k fel. Az Apple a j\u00f6v\u0151ben k\u00f6telez\u0151v\u00e9 tenn\u00e9, hogy az App Store alkalmaz\u00e1sainak fejleszt\u0151i t\u00fcntess\u00e9k fel az ezzel kapcsolatos inform\u00e1ci\u00f3kat. A l\u00e9p\u00e9s \u00e9rz\u00e9kenyen \u00e9rinti a felhaszn\u00e1l\u00f3i adatokb\u00f3l \u00e9l\u0151 c\u00e9geket, k\u00f6zt\u00fck a Facebookot, amely \u00fajs\u00e1ghirdet\u00e9sekben kritiz\u00e1lta az Apple \u00faj szab\u00e1lyait.<\/p>\n

Szem\u00e9lyesebb megold\u00e1sok j\u00f6hetnek<\/strong><\/h2>\n

A szem\u00e9lyes adatokkal, szem\u00e9lyazonoss\u00e1ggal val\u00f3 vissza\u00e9l\u00e9seket sokkal gyakrabban lehet tapasztalni Nyugat-Eur\u00f3p\u00e1ban \u00e9s az Egyes\u00fclt \u00c1llamokban, mint itthon, de Lov\u00e1sz D\u00e1vid szerint a probl\u00e9ma Magyarorsz\u00e1gon is egyre ink\u00e1bb el\u0151t\u00e9rbe ker\u00fcl. Ez a j\u00f6v\u0151ben b\u0151v\u00edtheti a zero knowledge technol\u00f3gia alkalmaz\u00e1s\u00e1t, illetve n\u00f6velheti ennek a megold\u00e1snak a jelent\u0151s\u00e9g\u00e9t.<\/p>\n

Meg is akaszthatja viszont a fejl\u0151d\u00e9st, hogy a b\u0171n\u00fcgyi \u00e9s terrorellenes hat\u00f3s\u00e1gok is hozz\u00e1 szeretn\u00e9nek f\u00e9rni a harmadik feles szolg\u00e1ltat\u00f3k sz\u00e1m\u00e1ra titkos\u00edtott adatokhoz. Az Eur\u00f3pai Bizotts\u00e1g nemr\u00e9giben m\u00e1r e hozz\u00e1f\u00e9r\u00e9s t\u00f6rv\u00e9nyes keretek k\u00f6z\u00f6tti jav\u00edt\u00e1s\u00e1t s\u00fcrgette, az Eur\u00f3pai Tan\u00e1cs pedig egy hat\u00e1rozatot is hozott a titkos\u00edt\u00e1s \u00e9s biztons\u00e1g viszony\u00e1nak \u00fajradefini\u00e1l\u00e1s\u00e1r\u00f3l.<\/p>\n

A kezdem\u00e9nyez\u00e9sek kicsapt\u00e1k a biztos\u00edt\u00e9kot n\u00e9gy technol\u00f3giai c\u00e9gn\u00e9l, k\u00f6zt\u00fck a magyar Tresoritn\u00e1l, amely k\u00f6z\u00f6s \u00e1ll\u00e1sfoglal\u00e1sban h\u00edvta fel a figyelmet arra, hogy b\u00e1r \u00e9rthet\u0151 a hat\u00f3s\u00e1gok c\u00e9lja, a hozz\u00e1f\u00e9r\u00e9s\u00fck a mag\u00e1nszf\u00e9ra megs\u00e9rt\u00e9s\u00e9hez vezethetne. „A javaslatok annak a digit\u00e1lis megfelel\u0151j\u00e9t jelentik, mintha a hat\u00f3s\u00e1gok kulcsot kapn\u00e1nak minden \u00e1llampolg\u00e1r lak\u00e1s\u00e1hoz” – \u00edrt\u00e1k.<\/p>\n

„Mostanra \u00e1talakultak a 15 \u00e9vvel ezel\u0151tti biztons\u00e1gi megold\u00e1sok, hiszen ma m\u00e1r minden\u00fctt ott vannak a digit\u00e1lis h\u00e1l\u00f3zatok \u00e9s adatrendszerek” – mondta Keleti Arthur. Szerinte olyan azonos\u00edt\u00e1si megold\u00e1sokra van sz\u00fcks\u00e9g, amik szem\u00e9lyesek, min\u00e9l jobban pr\u00f3b\u00e1lj\u00e1k v\u00e9deni az emberek mag\u00e1nszf\u00e9r\u00e1j\u00e1t, \u00e9s min\u00e9l kevesebbet \u00e1rulnak el r\u00f3luk, viszont hat\u00e9konyak \u00e9s egyszer\u0171 haszn\u00e1lni \u0151ket.<\/p>\n

A j\u00f6v\u0151ben szerinte optim\u00e1lis megold\u00e1s lehet, ha a nullaismeret\u0171 azonos\u00edt\u00e1si megold\u00e1sokat mesters\u00e9ges intelligenci\u00e1t (AI) alkalmaz\u00f3 profiloz\u00e1ssal kombin\u00e1lj\u00e1k. Ezek a szem\u00e9lyes rendszerek kontextusba helyezik \u00e9s jobban meg\u00e9rtik majd az adatainkat. T\u00f6bbet is fognak tudni r\u00f3lunk, hogy megv\u00e9djenek, viszont nem osztj\u00e1k majd meg az inform\u00e1ci\u00f3kat a szolg\u00e1ltat\u00f3kkal. „Ehhez j\u00f3k a zero knowledge technol\u00f3gi\u00e1k” – tette hozz\u00e1.<\/p>\n

Felhaszn\u00e1lt forr\u00e1sok:<\/em> Wired<\/em><\/a>,<\/em> TechChrunch<\/em><\/a>,<\/em> Cointelegraph<\/em><\/a>,<\/em> Hackernoon<\/em><\/a>,<\/em> BBVA<\/em><\/a>,<\/em> ELTE<\/em><\/a>,<\/em> Tresorit<\/em><\/a>, <\/u><\/em>hvg.hu<\/em><\/a>[\/vc_column_text][\/vc_column][\/vc_row]<\/p>\n<\/div>","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

A nullaismeret\u0171 technol\u00f3gi\u00e1t alkalmaz\u00f3 digit\u00e1lis azonos\u00edt\u00e1s sor\u00e1n nem t\u00e1rolj\u00e1k szem\u00e9lyes adatainkat egy t\u00e1mad\u00e1soknak kitett k\u00f6zponti szerveren \u00e9s nagyobb v\u00e9delmet kaphatnak az \u00e9rz\u00e9keny inform\u00e1ci\u00f3ink.<\/p>\n","protected":false},"author":6,"featured_media":2189,"comment_status":"closed","ping_status":"closed","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"content-type":"","footnotes":""},"categories":[40],"tags":[44,58],"yst_prominent_words":[],"class_list":["post-2187","post","type-post","status-publish","format-standard","has-post-thumbnail","hentry","category-blog","tag-azonositas","tag-zero-knowledge"],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/goodid.net\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/2187","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/goodid.net\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/goodid.net\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/goodid.net\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/users\/6"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/goodid.net\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=2187"}],"version-history":[{"count":16,"href":"https:\/\/goodid.net\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/2187\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":2234,"href":"https:\/\/goodid.net\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/2187\/revisions\/2234"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/goodid.net\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media\/2189"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/goodid.net\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=2187"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/goodid.net\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=2187"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/goodid.net\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=2187"},{"taxonomy":"yst_prominent_words","embeddable":true,"href":"https:\/\/goodid.net\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/yst_prominent_words?post=2187"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}